|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 27 találat | lapozás: 1-27 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Duka-Zólyomi Árpád 1993. október 16.Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./1997. április 8.Ápr. 8-án, Antall József néhai miniszterelnök születésének 65. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti társaság emlékülést tartott Budapesten, a Magyarok Házában. A megemlékezés meghívottai voltak: Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Együttélés alelnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik beszédeikben különleges hangsúlyt fektettek a tragikus sorsú államférfi határokon túli magyarság iránti elkötelezett politikájára. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- Eseménynaptár rovat/2001. június 28.Kelemen Attila, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője, a román delegáció tagja szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy a határon túli kisebbségekre hárítsák az új viszály ódiumát. Úgy vélekedett, hogy időben megtartott, alaposabb konzultációkkal elejét lehetett volna venni a kérdés elmérgesedésének. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar küldött szerint is el kell kerülni, hogy feszültség alakuljon ki a szlovák kormány és a szlovákiai magyar nemzeti közösség képviselői, illetve a hasonló romániai szereplők között. - Nem akarjuk elveszteni azokat a pozitív eredményeket, amelyeket az elmúlt években el tudtunk érni közös együttműködésünk révén - hangozatta. /Kelemen: Ne a határon túli magyarokon csattanjon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2001. június 30.Jún. 28-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán részt vevő szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a magyar státustörvényt kifogásoló román indítványt. A szlovák képviselők Eduard Kukan külügyminiszter véleményét is kikérték ez ügyben, aki azt tanácsolta nekik, írják alá. A szlovák külügyminiszter ajánlása ellentmond saját korábbi nyilatkozatának, hiszen Kukan néhány napja azt mondta, hogy a magyar státustörvény nem rontja Szlovákia és Magyarország kapcsolatait. /A szlovákok aláírták a román kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2002. január 10.A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2002. január 11.Jan. 9-én a határon túli magyar politikai vezetők munkamegbeszélést tartottak Budapesten, a következő szövegű nyilatkozatot fogadták el:A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata A határon túli magyar szervezetek nevében elégedettségünknek adunk hangot, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, a Magyar Országgyűlésben 92 százalékos elsöprő többséggel - tehát össznemzeti konszenzussal - elfogadott 2001. évi LXII. számú törvény 2002. január 1-jétől elképzeléseinknek megfelelően hatályba lépett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a törvény jelentősen hozzá fog járulni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, szülőföldjükön való megmaradásukhoz, boldogulásukhoz és gyarapodásukhoz, az asszimilációs folyamatok lefékeződéséhez. Megerősítjük a Máért 2001. október 26-án kiadott nyilatkozatát, mely szerint a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja térségünk biztonságát és stabilitását. Külön üdvözöljük a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely reményeink szerint előmozdítja a két ország között kívánatos együttműködést. A nyilatkozat a kedvezménytörvény zökkenőmentes alkalmazásával biztosítja valamennyi hazai politikai és gazdasági érdek, illetve a romániai és általában a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek együttes és egymást erősítő érvényesülését, a nemzetpolitikai és jószomszédi céloknak, az európai követelményeknek megfelelő egyidejű megvalósítását. Véleményünk szerint a magyar munkaerőpiac stabilitásának veszélyeztetését egyrészt az eddigi tények sem támasztják alá, másrészt a külföldi munkavállalást szabályozó magyar rendeletek a jövőben sem teszik azt lehetővé. A nyilatkozat aláírása megerősít bennünket abbéli, a velencei bizottság jelentése által is alátámasztott meggyőződésünkben, hogy az anyaország legitim módon támogathatja határon túli nemzeti kisebbségeit, a törvény az európai értékekre építve összhangban áll az Európai Unió elvárásaival, valamint a nemzetközi jog alapelveivel. Reméljük, hogy ezen európai értékek és nemzetközi jogi alapelvek mentén sikerül Szlovákiával is megtalálni az összhangot. Fentiekkel együtt alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a magyar kisebbségek állampolgárság szerinti állama alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően maradéktalanul biztosítsa a vonatkozó nemzetközi normák és az adott kisebbségi közösségek szükségletei szerint ezen közösségek valós jog- és esélyegyenlőségét. A törvény akadálymentes hatályba léptét és a magyar-román megegyezést sikerként értékeljük. Véleményünk szerint a továbbiakban is ez a politikai gyakorlat vezethet el az anyaország, a határon túl élő magyarok és a szomszédos államok kiegyensúlyozott viszonyához. Úgy gondoljuk, hogy a törvény végrehajtása olyan pozitív gyakorlatot fog meghonosítani térségünkben, amely hatékonyan szolgálhatja a nemzeti kisebbségek problémáinak általános rendezését. A határon túl éő magyarok számára a törvény szellemisége, az igényelt és megkapott magyar igazolvány erősíti a nemzeti összetartozás tudatát, és bizonyítja, hogy Magyarország igyekszik enyhíteni gondjainkat a rendelkezésére álló eszközökkel. A szomszédos nemzetek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a magyar kisebbségnek Magyarország által a nemzetközi jog normáival és elveivel összhangban nyújtott támogatás senkit sem diszkriminál, ellenkezőleg, pótlólagos eszközökkel is hozzájárul a nemzeti identitás ápolása terén szükséges tényleges esélyegyenlőség létrehozásához. Az ily módon nemzeti identitásukban megerősödő nemzeti közösségek elégedett és hasznos polgáraivá válhatnak állampolgárság szerinti államaiknak. Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós - Magyar Koalíció Pártja, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József - Vajdasági Magyar Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Pasza Árpád - Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Tomka György - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. /A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2003. május 19.Máj. 18-án befejeződött a nagyváradi Varadinum rendezvénysorozat. Dr. Ternyák Csaba magyarországi címzetes érsek, a vatikáni püspöki kongregáció titkára celebrált szentmisét a zárónapon. A Festum Varadinumot a hagyományoknak megfelelően ünnepi körmenet zárta.Idén is katolikus szentmise és körmenet szerepelt a Varadinum zárónapi programjában. A szentmisén részt vett Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Vilmos határon túli magyarokért felelős államtitkár is. A szertartást körmenet követte, melyen a hívek és a klérus tagjai a Szent László-ereklyét tartalmazó hermát hordozva megkerülték a lovagkirálynak a püspöki palota parkjában álló szobrát. A Varadinumon máj. 16-án vezető magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével politikai fórumot szerveztek Nagyváradon. Az RMDSZ-fórumon részt vett Kiss Péter kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője, Markó Béla RMDSZ-elnök, Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A fórumon a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban Szabó Vilmos elmondta, kikerülne a jogszabályból a munkavállalás lehetősége és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális, valamint más gazdasági kérdések. A határon túli szervezetek vezetői hangsúlyozták: alapvetően elfogadható számukra a jelenlegi módosítási tervezet. Markó Béla és Duka-Zólyomi Árpád az oktatási-nevelési támogatás folyósítási módjának pontosítását tartotta szükségesnek, valamint azt, hogy minden magyar nemzetiségű határon túli diák és tanár megkaphassa a diák-, illetve pedagógusigazolványt. Józsa László ehhez hozzátette: nem szabad, hogy a törvény tartalom nélkülivé váljék, és csalódást okozzon a határon túli magyaroknak. /P. Z.: Létezik erdélyi magyar politika. Nagyváradon befejeződött a 12. Festum Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 23.Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./2004. február 10.Nem az aradi Szabadság-szobor, hanem a tavaly felállított diószegi Kossuth-szobor esetével hozta párhuzamba Markó Béla a hét végén visszaállított rozsnyói Kossuth-szobor esetét. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar képviselő kiemelte, hogy a Révkomáromban nemrégiben felavatott állami magyar egyetem mellett a múltban többször is lebontott rozsnyói Kossuth-szobor felállítása a felvidéki magyarság második legnagyobb fegyverténye. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke kifejtette, az RMDSZ következő feladata, hogy Marosvásárhelyen helyükre kerüljenek a Kossuth utcanevet jelző táblák, és kiemelte: a Szabadság-szobor ügye továbbra is napirenden van. „Előbb-utóbb az önálló állami magyar egyetemet is létre fogjuk hozni” – jelentette ki Markó. /S. M. L.: Magyar sikertörténet a Felvidéken? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./2004. március 2.Magyarországon felháborodást váltott ki az ellenzékből és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából, hogy Kovács László, az MSZP elnöke február 25-én Budapesten fogadta a szlovák soviniszta Robert Ficót, az ellenzéki Smer párt elnökét. Robert Fico azért lobbizott Kovács Lászlónál, a Szocialista Internacionálé alelnökénél, hogy a magyar szocialisták támogassák a Smer csatlakozását az Európai Szocialisták Pártjához és a Szocialista Internacionáléhoz. Sajátos színezetet ad mindennek, hogy a szlovák kormánykoalíció részét képező Magyar Koalíció Pártja nevében Duka Zólyomi Árpád kijelentette: a találkozó létrejötte nem volt szerencsés, s hogy óva intették az MSZP-t annak megszervezésétől. Az MKP-nyilatkozatot az MSZP nem kívánta kommentálni. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./2004. április 26.Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./2004. június 15.Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2004. november 10.Átcsoportosításokat nem, két előirányzati tétel nevesítését ugyanakkor támogatta a határon túli magyarság költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító indítványok közül a parlament külügyi bizottsága, nov. 9-i budapesti ülésén. "A jövő évi előirányzatban a korábbiakhoz képest növekedés tapasztalható a határon túli magyarok támogatásában, bár vannak vitatott számok" – mondta Szabó Béla, a HTMH elnökhelyettese. Kiemelte: 2005-ben kétmilliárd forintot kap a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és tízmillió forinttal emelkedik a beregszászi főiskola, a felvidéki Selye János Egyetem támogatási összege. A kedvezménytörvényből adódó feladatok teljesítését jelentő oktatási-nevelési támogatási tételek fedezik az igényeket; a gyermekenként járó 20 ezer forintokat, ha másként nem, a kormányzati tartalékból mindenképpen kifizetik. Az ülésen a határon túli magyar szervezetek részéről Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is jelen volt. Mindannyian jelezték: szeretnék, ha megmaradna a határon túli magyarok támogatásának tervezhetősége, és az előterjesztés tételesen lebontva tartalmazná a legfontosabb támogatási kérdéseket. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására a jövő évi büdzsé négymilliárd forintot irányoz elő. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját kifejtve ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szabó Vilmos, a HTMH elnöke maga mondta: az igények alapján ötmilliárd forintra lenne szükség. Németh Zsolt kijelentette: 2002-ben még 12,6 milliárd forint jutott a határon túli magyarságnak, idén már csak 11,7 milliárd. "Itt lenne az ideje stratégiai megoldást találni arra, hogy a határon túli magyarság támogatása ne legyen kitéve magyarországi pártpolitikai megfontolásokból megfogalmazódó demagógiának" – mondta Németh Zsolt. Eörsi Mátyás SZDSZ-es bizottsági alelnök szerint a mostani javaslat még mindig jobban átlátható, mint a 2002-es költségvetés, amikor "közpénzek ellenőrizhetetlenül áramoltak kiválasztott határon túli magyar szervezetekhez". /Határon túli magyarok támogatása: elég vagy kevés? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2005. január 21.Levélben tett javaslatot az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő magyar és határon túli magyar képviselőknek Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetője, hogy hozzanak létre hivatalos fórumot, amelyen minden érintett párt (Fidesz, MSZP, SZDSZ, MDF, valamint a szlovákiai MKP) megbízott képviselője rendszeresen figyelemmel kísérné az EP-ben a magyarokat érintő ügyeket. Szájer úgy értékelte: a Fidesz EP- delegációjának számos magyar ügyben – például a Vajdasággal kapcsolatban vagy a romániai csatlakozással foglalkozó EP-jelentésben – sikerült olyan szempontokat érvényesítenie, amelyeket a kormánynak nem. A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) delegációja maximálisan nyitott az együttműködésre mind a négy magyarországi párt és a határon túli magyarság jelenlegi és leendő EP-képviselőivel – szögezte le az MSZP-delegációt vezető Tabajdi Csaba Szájer Józsefhez (Fidesz-MPSZ) írt levelében Brüsszelben. Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője Szájer javaslatával kapcsolatban elmondta, végleges álláspontot még nem alakított ki, de vannak bizonyos fenntartásai. Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője természetesnek tartaná, ha a Magyarországról érkezett képviselőkkel rendszeresen találkoznának, mert számos olyan téma van, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot érdekli. /Javaslat összmagyar EP-fórum létrehozására. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./2005. október 26.Halad Bulgária és Románia felkészülése az Európai Unió teljes jogú tagságára, és feltehetően mindkét ország teljesíti a belépés feltételeit 2007. január 1-re, ha a hátralévő legszükségesebb intézkedéseket haladéktalanul megteszi – állapította meg az Európai Bizottság október 25-én Strasbourgban kiadott jelentésében. Bizonyos területeken azonnali intézkedésekre van szükség, hogy akár Bulgária, akár Románia határidőre teljesítse kötelezettségeit – áll a Brüsszelben is közzétett dokumentumban. A két országban folytatni kell a jogállam erősítését, főképp a korrupció elleni harcot, az igazságügyi rendszer hatékonyságának növelését. A Romániáról szóló jelentés megállapítja, hogy a magyar kisebbség helyzete tovább javult. A magyarok szempontjából Romániában elsősorban a rendőri eljárások és adminisztráció terén lát még előrelépnivalót a bizottság. A hozzászóló magyar képviselők közül Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) megállapította, hogy a jelentés pozitívumként emlegeti a kisebbségi kérdést, a román szenátus mégis elutasította a kisebbségi törvényt. Dobolyi Alexandra (MSZP) a romániai magyarság egyetlen lehetőségének nevezte Románia uniós felvételét. Szent-Iványi István (SZDSZ) megállapította: különösen aggasztó a kisebbségi törvény elutasítása a szenátusban. A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád a vitában azt mondta, a romániai kisebbségek helyzete sokat javult ugyan, de távol áll attól, hogy megfelelőnek nevezhessük. – Egyidejűleg igényes és tárgyszerű az Európai Bizottság Románia monitorizálásáról szóló jelentése, amely továbbra is érvényesnek tekinti Bukarest uniós csatlakozásának 2007. január elsejei időpontját – jelentette ki Traian Basescu államfő. Basescu „nulla toleranciát” hirdetett meg a korrupcióval szemben, s a jelenség elleni határozott fellépésre szólította fel az illetékes román bűnüldöző és igazságügyi intézményeket. Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: a monitoring-jelentés egyértelműen mutatja, hogy Románia az utóbbi tíz hónap folyamán elegendő haladást ért el, a 2007. január elsejei csatlakozási határidő elérhető. Az országjelentés nem tér ki külön az egyházak, az egyházi ingatlanok helyzetére. Az ingatlan-visszaszolgáltatások ütemével kapcsolatosan az RMDSZ-nek vannak ugyan további elvárásai, de a folyamattal, alapjában véve elégedett. /Többnyire pozitív értékeléseket kapott Románia Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2006. május 19.Az Európai Parlament néppárti frakciójának tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosohoz, amelyben a bizottság romániai országjelentésében lévő, a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra hívják fel a politikus figyelmét. A levélben Szájer József (Fidesz-MPSZ), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP), az erdélyi Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok teljesítésének érdekében. Az elmúlt hónapokban nem javult a kisebbségek helyzete az országban – állapították meg a szerzők. /Cs. P. T.: Néppárti levél Barrosónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2006. november 10.A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) internetes fórumot indít, amelynek keretében az érdeklődők közvetlenül szólíthatják meg a nemzetközi kisebbségvédelem aktív szereplőit. Elsőként Bauer Edit, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője a HHRF Kerekasztal vendége. A közgazdász/szociológus végzettségű Bauer Edit az MKP tisztségviselőjeként 1990 óta van jelen a szlovákiai politikában. 2004-től Duka-Zólyomi Árpád mellett az MKP európai parlamenti képviselője. Szakterülete az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és a jogvédelem kérdései. /Terítéken a magyar kisebbségek sorskérdései. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2007. április 25.Ötven éve halt mártírhalált gróf Esterházy János, aki a két világháború között és a második világháború alatt a szlovákiai magyarság vezetője, parlamenti képviselője volt – emlékezett az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott egyperces felszólalásában Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar EP-képviselő (MKP). A szlovák állam parlamentjében ő volt az egyetlen, aki 1942-ben nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt, és sok cseh, szlovák és zsidó embert mentett meg – tette hozzá. Felidézte: Esterházyt 1945-ben a szovjetek elhurcolták, és tíz év munkatáborra ítélték. 1947-ben távollétében a szlovák népbíróság halálra ítélte. 1949-ben a súlyosan tüdőbajos foglyot Csehszlovákiába szállították, ahol életfogytiglani, majd 25 évi fogságra ítélték. 1957-ben börtönben halt meg. /Esterházy Jánosra emlékeztek az EP- plenárison. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2007. november 7.Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament november 5-én Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben. A vitán főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben. Gál Kinga hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható. /Brüsszeli vita a Benes-dekrétumokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2007. november 14.Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő személyes meghívására került sor a múlt héten a romániai magyar sajtó képviselőinek és középiskolai diákok csoportjának brüsszeli látogatására. A csoport tagjai Szent-Iványi István magyarországi, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki EP- képviselőkkel is találkoztak. Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint fontos, hogy a romániai magyarságnak képviselete legyen az Európai Parlamentben. Bauer Edit felvidéki képviselő hangsúlyozta: fontos a kisebbségi képviselet európai szinten is. „Nem a mi dolgunk megmondani, kit válasszanak, a legfontosabb, hogy képviseletük legyen” – mondta. Nem jött el az ideje a magyar–magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Kolozs megyei Széken. Szerinte Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát. /Mózes Edith: Fontos az európai képviselet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2007. november 22.Nagyon fontos, hogy a romániai magyarságot képviselő politikai erőnek, az RMDSZ-nek a képviselői bekerüljenek ide, az Európai Parlamentbe – vélik azok az europarlamenterek, akik maguk is kisebbségiként képviselik országukat. Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád az ÚMSZ nemrégiben Brüsszelben járt stábjának nyilatkozott. Bauer Edit /Szlovákia/ szerint fontos, hogy az Európai Parlamentben legyen kisebbségi képviselet. Duka-Zólyomi Árpád /Szlovákia/ fontosnak tartja, hogy a romániai magyarok politikai képviselete, az RMDSZ küldjön képviselőket az Európai Parlamentbe. /”Brüsszelben itt kell lenni” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2007. december 22.A schengeni rendszernek mi, magyarok duplán örülünk, mert nemcsak a 400 milliós tágabb belföld részesévé váltunk, hanem megkezdődött a trianoni szétszakítottság felszámolása is ― mondta Tabajdi Csaba a Letkés és Szalka között tartott határnyitási ünnepen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője közösen ünnepelte meg a schengeni határnyitást Duka Zólyomi Árpáddal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselőjével, Csáky Pállal, az MKP elnökével és Surján Lászlóval, a KDNP EP-képviselőjével.,,A határ eltűnése a legnagyobb lépés a nemzeti újraegyesítésben. Sosem történt ennél fontosabb Trianon óta. A schengeni csatlakozás, a történelmi határok légiesedése az elmúlt 87 év legszebb karácsonyi ajándéka a magyarságnak” ― mondta Tabajdi. A megbékélés szerinte csak úgy lehetséges, ha a szlovák politikai osztály végre belátja: a 600 000-es felvidéki magyarság egyszerre lehet lojális szlovák állampolgár és a magyar nemzet része. /A legszebb karácsonyi ajándék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./2008. március 6.Olajos Péter (MDF), Gál Kinga (FIDESZ), Sógor Csaba (RMDSZ), a felvidéki Duka-Zólyomi Árpád (MKP), és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak a bizottsághoz, a romániai Nagypatakon folyó iskolán kívüli magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése, a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. A képviselők beadványa szerint a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A sorozatos fenyegetések hatására a foglalkozáson már csak egy diák vett részt és a tanítók lakhelyét ismeretlenek kővel dobálták meg. A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az EU Alapjogi Chartáját. /Magyar EP-képviselők a nagypataki csángókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2008. március 29.Romániai és szlovákiai magyar európai parlamenti képviselőket, valamint magyarországi EP-képviselőket fogadott Sólyom László magyar államfő március 28-án a Sándor-palotában. A megbeszélésen Romániából Tőkés László (független), az Európai Néppárt frakciójában ülő Winkler Gyula, Sógor Csaba (RMDSZ), Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád (szlovákiai Magyar Koalíció Pártja), Szájer József (Fidesz), valamint Tabajdi Csaba (MSZP), az európai szocialisták képviselőcsoportjának tagja vett részt. A közlemény szerint a találkozón áttekintették az Európai Parlamentben kialakult együttműködést és megvitatták, milyen lehetőségek vannak a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, érdekeik képviseletére az Európai Unió keretein belül. /Magyar nemzetiségű EP-képviselőket fogadott Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./2008. december 4.Esterházy János egykori szlovákiai magyar politikus portréját helyezték el december 3-án ünnepélyesen az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában. Az arcmás a Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád szlovákiai magyar EP-képviselő ― mindketten néppártiak ― irodája előtti folyosószakaszon kapott helyet. Esterházy a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. Később zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. márciusi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott. Rövid időre internálták, a Gestapo körözte. Esterházyt Szlovákiában 1947-ben halálra ítélték a fasisztákkal való együttműködés címén. Akkor már Szibériában volt kényszermunkán, majd 1949-ben a szovjet hatóságok kiadták Csehszlovákiának, amelynek hatóságai a halálbüntetést életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták. A morvaországi Mírov börtönében halt meg 1957-ben. Máig nem sikerült elérni szlovákiai rehabilitálását. Az ünnepségen Bauer Edit felhívta a figyelmet a portré alatt olvasható üzenetre, Esterházy egyik parlamenti felszólalásának részletére: ,,Nyíltan és bátran vallom a tételt, amely szerint nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít. ” /Esterházy János portréja az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2009. október 12.Búcsot és Királyhelmecet követően Ipolynyék a harmadik felvidéki község, ahol a mártír sorsú felvidéki hős, Esterházy János tiszteletére emlékművet avattak. Ipolynyéken a helyi kultúrház előtti udvarban leplezték le Oláh Szilveszter szobrászművész impozáns alkotását. Az Esterházy kiállítást Kalita Gábor, a Pozsonyi Magyar Galéria kurátora nyitotta meg. Következett az emlékülés, melyen olyan szaktekintélyek szólaltak fel, mint Molnár Imre történész, az Esreházy János című könyv szerzője, Simon Attila egyetemi tanár vagy Martényi Árpád, az Esterházy Emlékbizottság elnöke. Nem csak Szlovákiából, hanem Lengyelországból és Magyarországról is érkeztek támogatások a szoborra. Mint ismeretes, a Bécsi döntés után Esterházy Szlovákiában maradt, és az Egyesült Magyar Párt elnökeként a szlovák parlamentben egyedüli volt, aki nem volt hajlandó megszavazni a zsidók üldözéséről határozó törvényt. A háború után börtönbe került, és 1957-ben ott is hunyt el. A második világháborúban zsidók, csehet, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben, mégis a mai napig háborús bűnösként kezelik Szlovákiában és Csehországban egyaránt. /Ipolynyéken szobrot emeltek Esterházy Jánosnak = Felvidék. ma, okt. 12./ Emlékeztető: Búcson avatták az első Esterházy-emlékművet. A Komáromi járásban lévő községben felavatták az Esterházy emlékparkot, benne a hányatott sorsú felvidéki politikus emlékművével, melyet Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotott. Szabad Újság (Pozsony), 2005. jún. 1./ A második Esterházy-szobrot, ifj. Szabó István szobrászművész mellszobrát Szlovákiában Királyhelmecen avatták, 2007. december 2-án. Megjelent Lezsák Sándor, a magyar parlament alelnöke, eljöttek a magyarországi Rákóczi Szövetség képviselői és Duka Zólyomi Árpád, az Európai Parlament képviselője is. /Csáky Pál: Esterházy Jánost rehabilitálni kell! = Mkp. sk/cikkek, 2007. dec. 2./2010. április 22.AZ EP plénumára került Verespatak ügyeViszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumánaka napirendjére került. Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni. Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett. A kanadai érdekeltségű Roşia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válságkörülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben. A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy kereszténydemokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat. Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást). A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy első renden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene. Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János. Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”. Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen. Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt. Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt. Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének. Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását. Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt. Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében. A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”. Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta. Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni. A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó gazdasági lobbi?! Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz Európai Bizottság Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban Tisztelt Biztos Úr! Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához. Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek. Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk. Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk. Tisztelt Biztos Úr! Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben. Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében. Köszönettel: Brüsszel, 2009. április 21. Magyar Néppárti Delegáció: Szájer József delegációvezető Schmitt Pál elnök Barsi-Pataky Etelka Becsey Zsolt László Antonio De Blasio Gál Kinga Glattfelder Béla Gyürk András Járóka Lívia Olajos Péter Őry Csaba Schöpflin György Surján László Zöldek/EFA Frakció: Ian Hudghton elnök Jill Evans Tatjana Zdanoka Alyn Smith Mikel Irujo Amezaga Különböző EP-frakciók tagjai: Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA) Gerard Onesta (Zöldek/EFA) Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció) Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció) Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció) Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció) Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció) Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció) Tabajdi Csaba (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) Fazakas Szabolcs (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport) Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport) Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport) E l ő t e r j e s z t é s a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében. Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít. Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”. Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak. Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat. Strasbourg, 2010. április 21. Tőkés László, EP-képviselő Erdély.ma lapozás: 1-27
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
